Pozsonyi diéta jelentése

Ferenc diétára hívja a magyar rendeket Szerző: Tarján M. Tamás Ferenc magyar király ur. József ur. A pozsonyi diéta jelentése II. Lipót ur.

Ferenc diétára hívja a magyar rendeket Szerző: Tarján M. Tamás Ferenc magyar király ur. József ur. A kezdetekkor II. Lipót ur.

Ferenc irányította a birodalmat, aki a jakobinusok — reális veszélyt nem hordozó — szervezkedése után gyökeresen ellentétes politikába kezdett. A napóleoni háborúk közbejöttével mégis olyan korszak következett, mely során a rendek és az uralkodó elnyerte a rendek szimpátiáját, mivel a koalíciós háborúk konjunktúrájának köszönhetően a magyar birtokosok hatalmas vagyonokat szereztek.

Panoráma A diéták városa — Pozsony a reformkori országgyűlések idején — Pozsonyt ma az utókor elsősorban koronázóvárosként tartja számon, ami érthető is, hiszen a De legalább ilyen lényeges az is, hogy a

A metternichi diplomácia azonban után már békére törekedett Napóleon Franciaországával, így a gazdasági fellendülés megtorpant. Az udvar folyamatosan devalválta a tömegével kibocsátott papírpénzeket, ami természetesen a rendek heves ellenállásával találkozott.

Ferenc fölénye tudatában egyszerűen berekesztette a döntései ellen protestáló A rendi küldöttek a legközelebbi, Mivel ezen panaszok kerültek először napirendre, látszólag teljesültek Ferenc király várakozásai, aki úgy vélte, a diétát jelentős engedmények és nehézségek nélkül sikerül majd megtartania, cserében pedig elnyerheti a magyar rendek szimpátiáját. Ez a gondolat rendkívül pozsonyi diéta jelentése tette az uralkodót, ugyanis meghívó levelében ő maga javasolta a II.

Lipót megbízásából felállított egykori reformbizottságok jelentéseinek vizsgálatát, melyek már több évtizede a fiókban porosodtak.

Mondani sem kell, az ország viszonyai ez idő alatt nem sokat változtak, ellenben valami mégis pozsonyi diéta jelentése átalakult, amivel Ferenc nem számolt: a korszellem volt az. Az óta — II. József erőszakos centralizációjának ellenhatásaként — éledező magyar nemzettudat e bő 30 esztendő alatt jelentősen megerősödött, és ahogy Kölcsey ös beszédéből is láthatjuk, a reformpárti küldöttek jelszavai már a haza és a haladás lettek.

A fejlesztést, modernizációt tehát hazafias pátosz vette körül — ez volt a reformkor fő pozsonyi diéta pozsonyi diéta jelentése, aminek ideológiai hátterét a nemzeti érzés, szakmai hátterét pedig a E lassú fejlődés is elég volt ahhoz, hogy re nyilvánvalóvá váljon: a napi — gazdasági, társadalmi — realitás szinte teljesen elvált az ősi alkotmányban és törvényekben foglalt normáktól.

A rendi gyűlés ügymenete tehát nem ragadt meg a sérelmek felhánytorgatásánál — bár kétségtelen módon jelentős energiákat fordított azok orvoslására — és meglepő nyitottsággal fordult a II. Lipót korabeli bizottságok reformtervei felé.

Bár a kulcskérdésekben, mint a jogkiterjesztés, az úrbéres földek, vagy az általános adózás kérdésében nem született — Ferenc konzervativizmusa nyomán nem is születhetett — megoldás, az es diéta nyilvánvalóvá tette, hogy a polgári átalakulás igénye már elevenen élt az ellenzék soraiban. A szükséges reformokat ezen az országgyűlésen Felsőbüki Nagy Pál képviselte a legkitartóbban, aki keserves munkával azt is elérte, hogy a jobbágyok képviseletéről szóló javaslatát legalább beterjesszék a felsőház elé.

Felsőbüki nevéhez aztán nevezetesebb és sikeresebb kezdeményezések is fűződtek: novemberében — a magyar nyelv és tudomány ügyének tárgyában — szenvedélyes hangú pozsonyi diéta jelentése intézett az országgyűléshez, mely akkora hatással volt gróf Széchenyi Istvánra, hogy felszólalásában felajánlotta egyévi jövedelmét — körülbelül 60 forintot — egy nemzeti Akadémia felállítására. Példáját később számos arisztokrata — például Batthyány Fülöp herceg és József nádor, Ferenc király öccse — követte, így aztán ban megvalósulhatott a Magyar Tudományos Akadémia több évtizedes terve.

A rendek hasonló felbuzdulás után költöztették át — Vácról — Pestre a hadiakadémiát, és megalapították a Ludoviceumot, azaz a későbbi Ludovikát.

Ha nem ismernénk a reformkor későbbi történetét, az Ferenc a kulcskérdésekben elzárkózott a reformok elől, és inkább a rendeket érintő ügyekben bizonyult engedékenynek: eltörölte a — devalváció következtében — felhalmozódott hátralékokat, ígéretet tett a papírpénz kivonására, illetve garantálta a megyék és az országgyűlés jogait.

Mindazonáltal a II. Lipót korabeli tanulmányok vizsgálatára felállított 90 fős tanács léte mégis azt mutatta, hogy az ország, ha lassan is, de megindult a haladás útján, amit a Magyar Tudományos Akadémia felállítása, a Hitel című munka kiadása, és a kaszinó alapítása jelzett.

Kapcsolódó cikkek.